Alapozó terápia

A mai napon a felsős munkaközösségi foglalkozás keretében

az alapozó terápiával kapcsolatos ismeretinket bővíthettük, kolléganőnk Horváth Hedvig által. Az elméleti háttér felelevenítése mellett egy bemutató foglalkozást tekinthettünk meg, mely mindannyiunk számára tanulságos volt. A gyakorlatok bemutatásában iskolánk tanulói voltak segítségünkre. Hédi az óra végén a témával kapcsolatos kérdéseinkre készségesen, nagy szakértelemmel válaszolt. Ezúton köszönjük neki a hasznos pillanatokat.

Kutyusok a Bárcziban

A mai napon Felsős Munkaközösségi foglalkozás keretében állatasszisztált terápiáról szerezhettünk ismereteket, meghívott vendégünk Jánoska Anikó és kutyája által. A találkozás elsődleges célja intézményünk pedagógusainak megismertetése volt a kutyaterápiával. Megtekinthettünk egy foglalkozást, melynek résztvevői iskolánk tanulói voltak.

Az óra nagyon jó hangulatban telt. Öröm volt nézni, hogy a gyerekek milyen csillogó szemmel hajtják végre a játékos feladatokat. A foglalkozás során felmerülő kérdéseinkre Anikó készségesen válaszolt, türelmes, jól képzett, intelligens kutyája, pedig mindenkit elvarázsolt. Ezúton is köszönjük a kutyaterápiával történő megismertetést! 

Somogyi-Strenner Viktória

Mi köze a frottage-nak(frottázsnak) a frottírtörölközőhöz?

...hát bizony sok köze van, de erről kicsit később...

Megint múzeumpedagógiai foglalkozáson voltunk a Csikász Galériában. Régi ismerősünk, Környei Ágota festőművész, múzeumpedagógus volt a vendéglátónk, vezetőnk. Szokás szerint egy éppen futó kiállítás volt az a tér, ami körbevett minket.
T. Szabó László képzőművész...
                                                                T.Szabó László honlapja 

... művei között ültünk le, kezdtünk beszélgetni a körülöttünk lévő képekről, szokás szerint először a benyomásokat gyűjtve össze egy-egy szóban, mondatban, majd körbejárva a kiállítótermeket, nézegetve a kiállított műveket, installációkat, ismerkedtünk már ismert, vagy most először hallott fogalmakkal, mint kollázs, montázs, frottázs...ez utóbbi volt az, amit még nem ismertünk, de lett aztán nemsokára a legszimpatikusabb művészeti technika a gyerekek számára. Persze igazából ezt a technikát is ismertük, sőt ismerheti mindenki, hiszen ki ne satírozott volna kisgyerekként egy pénzérmére tett papírlapot és készítette így  el az első frottázsát, azaz magyarul dörzsnyomatát. 

frottázs
(francia: „dörzsölés”), képzőművészeti technika valamely anyag felületi textúrájának érzékeltetésére. Az anyagra, például fára, egy darab papírt helyeznek, és puha ceruzával vagy - például vörösréz esetén - zsírkrétával átdörzsölik. Ugyancsak frottázsnak nevezik az elért hatást, ill. magát a művet. A frottázst XX. századi művészek, kiváltképp Max Ernst és a szürrealista mozgalom más tagjai alkalmazták. Számukra gyakran szolgált kiindulópontul gondosabban kidolgozott kompozíciók, például festmények, kollázsok készítéséhez.

 ...és itt kapcsolódunk a frottírtörölközőhöz, ami a mi gyerekeinknek is eszébe jutott a szóról és a technikáról, hiszen mindkét esetben a dörzsölés a lényeg. 

A múzeumpedagógiai foglalkozásnak mindig fontos része a kézműves foglalkozás, a rajzolás, festés, az alkotás. Itt különösen szívesen "alkottak" a gyerekek, hiszen mikor Ági bemutatta hogyan lehet a padlón, a radiátoron, a falon, ajtófélfán szénrúddal, színes zsírkrétával dörzsnyomatot készíteni, nem volt határ az ötletekben. Volt aki a cipője talpáról is nyomatot készített...
Új, rejtett tehetség is feltűnt. Patrik nem dörzsnyomatot készített, - hiszen nem volt kötelező - hanem a falon lévő képek közül másolt kettőt, meglepően jól...Összehasonlítva az eredetivel, csak csodálkoztunk a hasonlóságon...
Komoly művek készültek, amiket ott helyben - persze az oldószer 'illata' miatt az udvaron - fixáltunk, itt spéci fixálóval, otthon majd hajlakkal oldjuk ezt meg...így az elkészült művek nem mázolódnak el, szállíthatóak lesznek.

...és hogy mennyit számít a művészet? Patrik, a mindenki által dicsért rajzaiból az egyiket felkasírozva, büszkén, mint saját művét a szüleinek adta karácsonyi ajándékul,(meg mellé egy saját szövésű szőnyeget is) aminek nagyon örültek és most a nappali falát díszíti a mű.

Zeneterápia az ébresztő kakofóniájával és a "Manók táncával"

Manapság egy iskolában kétféleképpen lehet zeneterápiás foglalkozásokat tartani.
Vagy helyben rendelkezésre áll egy zeneterapeuta végzettségű szakember, aki a kötelező órák mellett tart ilyen foglalkozásokat, vagy pályázattal nyer el egy iskola ilyen lehetőséget.
Nálunk a Bárcziban, - bármilyen furcsa is - egy harmadik lehetőség kihasználásával kerülhet sor 30 óra zeneterápiás foglalkozás megtartására.
Mártony Zsuzsa zeneterapeuta választotta ki iskolánkat - több más iskolával együtt - egy pályázat megnyerése után és tart ezentúl hetente zeneterápiás foglalkozásokat több osztálynak is.
Az első ilyen foglalkozásra a héten került sor. Először a hangszerekkel és hangszernek nevezett zajkeltő eszközökkel ismerkedtek meg a gyerekek(a film láttán értitek majd miért mondom ezt).

Az első zenés feladat a senki által nem szeretett reggeli ébresztő egyéni megszólaltatása volt egy-egy választott eszközzel...erre mondom én, hogy kakofónia volt a javából... és állította ezzel szembe a zeneterapeuta Grieg Peer Gynt-jének csodás reggeli hangulatát, majd egy tengerparti táj-hangulat mesélésével, a hullámok, a hajók, a kékség szórajzolásával aláfestve a megszólaló zenét.

Ezután következett az igazi rajzolás, még mindig zenére, csak most már a "Manók táncára" (még mindig a Peer Gynt) átváltva a reggeli hangulatból... 

és majd itt folytatják a jövő héten, mert közben vége lett a foglalkozásnak.

Mikkamakka és a hét kék virág

Nagy örömmel vettük, hogy ebben a tanévben még egy foglalkozást tartanak a Pannon Várszínház színészei a művészeti – kulturális programsorozatuk keretében. Pap Lívia és Szelle Dávid színművészek érkeztek iskolánkba.
A másság, egymás elfogadását, a halló és „hallatlan” világ egymáshoz  közelebb hozását segítette a siketek és nagyothallók kommunikációs eszközének, a jelnyelvnek a megismertetése.

Állatok jelét ismerték meg és utánozták a gyerekek: nyuszi, kutya, szamár stb. A természet jelenségeit jeleltük közösen: fújt a szél, sütött a nap. 
Elénekeltük a Süss fel nap c. dalt, majd megjelesítve is előadtuk. Jelelt szólásokat, közmondásokat találtak ki a gyerekek.
Ezután léptek színre a kék mezei virágok. Színes képeken minden virágot megnézhettek a gyerekek, melyek Lázár Ervin: Virágszemű c. meséjének szereplői. Pap Lívia csodás tolmácsolásában hallgattuk meg a mesét. Mindenki lerajzolta a maga kék virágját, majd önkéntes virágcsoportok alakultak. Ibolyák, Fürtös Gyöngyikék, Karcsú Sisakvirágok, Közönséges Gubóvirágok, Tavaszi Csillagvirágok, Búzavirágok, Erdei Gyöngykölesek viaskodtak egymással, hogy melyik virág színére hasonlít a legjobban Varga Julcsi kék szeme.

 A mesedramatizálás pörlekedését Mikkamakka (Szelle Dávid) megjelenése némította el. Nemcsak a virágok hallgattak el a réten, hanem a gyerekek is betartották a játékszabályt, s azonnal elcsendesedtek. Mikkamakka bölcsességével hamar igazságot tett a méregtől vörösödő virágok között, akik megnyugodva, azóta is boldogan kékellenek, virítanak.

A foglalkozás végén kört alakítottunk, s a mellettünk álló felé fordulva mindenki elmondta mit talál társában szépnek. Mindenkiben megtaláltuk azt, ami számukra széppé teszi őt: Szép a hajad! Szép a mosolyod! Szép a szemed! Szép a ruhád! Nagyon szép vagy Nelli néni! …. 
A sok kék, más- és más, de mégis igaz „mosolyvirág”, széppé és tanulságossá tette számunkra ezt a délutánt. 

                                                                                                        
                                       by Erzsi

Meseországban jártunk a Pannon Várszínház színészeivel

Nagy örömmel fogadták a gyerekek a Pannon Várszínház színészeit. Egyed Brigitta, Kovács Ágnes, Keresztesi László és Zayzon Csaba kedves ismerősként  érkeztek iskolánkba. 

 
A legtöbb gyereket név szerint ismerik, hiszen már több alkalommal tartottak jó hangulatú, élményekben gazdag foglalkozásokat.
 A művészeti – kulturális programsorozat pénteki foglalkozása a mesék birodalmába kalauzolta a gyerekeket. 
Hangos könyv formájában hallgattunk bele Mazsola és Tádé meséjébe.

Sok-sok mesezene hangzott fel, s a gyerekek lelkesen találták ki a felhangzó zenéhez tartozó, elsősorban mai modern meséket. Vidám perceket jelentett a rímfaragás is. 

Csipkerózsika meséje elevenedett meg a színészek tolmácsolásában, majd a színészek, tanító nénik és gyerekek el is játszották a mese főbb jeleneteit. 

A foglalkozás végén tésztából készült figurák elevenedtek meg. Betűtésztából aprólékos munkával rakták ki a kis kezek a saját becenevüket, keresztnevüket, kedvenc mesehősük nevét.
Jó hangulatú, vidám foglalkozás volt, várjuk az őszi folytatást.

 








Jobbra diavetítésben minden kép látható.
                                                                                                by Erzsi

Rómeó és a mi nyuszi Júliáink

Korábban már írtam az oroszlánfejű, nem is annyira törpe nyulainkról, akiknek új nyusziházat építettünk és akiket buzgón etetünk, szeretgetünk azóta is...
A bejegyzés olvasható itt:
Kondások és nyulászok a Bárcziban

Most arról szeretnék, illetve kell írnom, hogy milyen bénák voltunk, de főleg én...
Mert hát mi is volt a célunk a nyúltenyésztéssel?
Első persze a nevelési  cél volt, gondoskodni, méghozzá rendszeresen, télen-nyáron olyan állatokról, akiket szeretünk, nagy és hosszú távra szóló feladat, de...
...és itt jön a második szándék, mégpedig, hogy szerettük volna ha kisnyulak születnek és azokat értékesíteni tudjuk, - mivel ezek ritka és szép állatok - a bevételből pedig a kirándulási, táborozási pénzeket növeljük.
Ehhez  nem is hiányzott már más, csak a kisnyulak, de azok nagyon...
Már itt voltak nálunk fél éve és még mindig semmi. Ez nyulaknál egyáltalán nem szokványos.
Marica mondta, hogy majd a férja megnézi, mi lehet a gond. Meg is nézte, majd felállította a diagnózist: 

Ő Rómeó

- Mivel a nyulaknál a szűznemzés, mint szaporodási mód nem működik, ezért négy nyúl lányunknak eddig nem születhetett kisnyula, ehhez bizony egy fiú nyúl is kellene.
Elég evidens...mi meg csak vártunk, vártunk...az lett volna a csoda, ha...
Akkor jöjjön, akinek jönnie kell... Jöjjön Rómeó... Ki ő?
Marica felsőőrsi nyúltenyészetének egyik fiatal férfi tagja, aki vállalta, hogy egy kis színt visz bárczis nyúl lányaink életébe.

10 napi élvezte vendégszeretetünket, a kezdeti félénkség után beilleszkedett, igazi férfiként viselkedett.:-)
Fájó szívvel vettünk búcsút tőle, de már hiányolták otthon, Felsőőrsön.

Ma azt láttuk, hogy a nyusziodúban barna nyusziszőrből kis fészek készült, így remélhetőleg nemsokára már új fejleményekről, azaz jövevényekről számolhatok be...

...és Ő Szöszi, aki készül az anya szerepre

Jobb oldalt diavetítésben látható az összes nyuszi...